Verse a Velencei-tóról

Halász István

A Velencei-tónál

Kikeleti fény csillan élénken a tó tükrén.
Tavaszi napfény táncol lágyan a víz felszinén.
Távoli nádasok húznak határvonalat,
mely mögött a túlpart látképe szépen mutat.

Velem szemben látszik a pákozdi emlékmű a Mészeg hegyen,
mellette a sukorói templomtorony tűnik fel fehéren.
Ezeket követi Velence község a látóhatár szélén.
Tőlem balra Székesfehérvár szürke árnya látszik felém.

A Velencei-tó ezeket mutatja nekem,
közben e sorokat írja a tollat fogó kezem.
A tó zöldeskék vize lassan, nyugodtan csobog.
Csak távolról hallatszik ide, hogy egy vonat robog.

Gárdony, 2010. április 08.

Wellness szálloda, ****superiorVelencei-tó

Szobák száma: 183
Akadálymentesített

Szolgáltatások: 24 órás porta, wellness szolgáltatások használata, étkezési lehetőség, konferencia rendezésére alkalmas helyszín, lift, WIFI/WLAN,internet alapú TV, széf, játszótér, külső programlehetőség, mini bár, baba- és gyermekbarát felszerelések.

Wellness szolgáltatások (1000 m² vízfelület): termálvíz, élményfürdő, gyermekmedence, uszoda, pezsgőfürdő, finn szauna, gőzfürdő, infra szauna, szépségszalon, masszázsok, jégkút, só kabin, tepidárium, Kneipp-taposó és merülő medence, kültéri tanmedence.

Aktív szolgáltatások: squash, aerob edzőgépek, speed fitness.

Fizetési lehetőség: Nemzeti üdülési csekk, Széchenyi Pihenő Kártya, Ticket Restaurant, Sodexo, Chéque Déjeuner, Lyoness kártya.
A Velence Resort & Spa a Velencei-tó első olyan komplexuma, amely egyszerre spa-, wellness- és konferenciaszálloda is.  A Velence Resort & Spa közvetlenül a tó partján helyezkedik el és három fő részből, a fürdőből, a szállodaépületekből és az apartman házból áll.
Ele - Fülöp gyerekvilága a legkisebbeknek, gyermekfelügyelet és kreatív játszóház szakképzett pedagógusokkal, változatos gyermek- és felnőtt programok a DINO Club animátoraival!

Helyi minősítés:   *****

Fejér megyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. Budapesttől 40–50 km, Székesfehérvártól 15–20 km, autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.
A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. Az árkos mélyedést egyrészt a zivataros szelek egyre jobban kimosták, másrészt a hordalékok, viharos, jeges szél tovább mélyítette, majd a később az esős időjárás csapadéka és a felszíni vizek megtöltötték. Az első írásos emlékek az Árpád korból származnak. a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt.. A tó talaja többek között vízzáró agyag, ezt az iszapot a környező hegységekből a csapadék víz oldotta ki és hozta magával. A földtörténeti jelenkorban a holocénban a feltöltődés hatására a tó területe csökkent. A feltöltődés a Nádas- tavon (mai Csapadékosabb időkben a tó megfékezhetetlennek tűnt és több hektárnyi területet elöntött, azonban az 1960-as években kiszáradt. Ennek a problémának csak egyetlen megoldása volt és az a tószabályozás, ami az 1960-as évek második felében kezdődött meg.

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. . A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. A  Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.  

Az első természettudományos felmérést és értékelést Kitaibel Pál híres botanikus, tudós, egyetemi tanár végezte, a XVIII.-XIX.században. Ö figyelt fel a táj szépségére mikor végig gyalogolta a tó környékét. 
A legszebb magyar kilátóhelyek között megemlíti a Nadapi hegytető szép kilátóhelyét is. Fejér- vármegye 1930 -as értekezletén a tó egész déli partján fürdőélet megteremtését tűzte ki célul. 1932- ig Agárdon 1500 telket adtak el a Nádasdy birtokból, ennek a területnek a megnevezése, Nádasdy - féle Fürdő és Üdülőtelep lett. 1934-ben megalakult az Agárdi Fürdő egyesület is. Kormányprogram foglalkozott hazánk 2. kiemelt üdülőkörzetének kialakításával, strandoló tömegek fogadására alkalmassá tételével. A tó vízgyűjtő területe kb.600km2, mely egészen a Vértesig felnyúlik.

Itt található a Velencei-tavi madárrezervátum: A Madártani Intézmény által benyújtott védettségi javaslat nyomán a rezervátum gondolata 1958-ban végre testet öltött és az Országos Természetvédelmi Tanács a tó madártanilag legértékesebb, délnyugati felén 420 hektáros védett területet létesített. A terület az ornitológiai értékei miatt vált védetté. A rezervátumban fokozottan védett kezelés történik, aminek értelmében nem látogatható, csak külön engedéllyel. A 60-as évek második felében fedezték fel a területen található botanikai értékeket, amelyek gyakran egy helyen találhatók az egyéb védendő értékekkel. A tó területének egy hatod része védett, de ezen kívül vannak még Natura 2000-es területek – pl. a Velencei Madárrezervátum is ilyen. 1995 óta védelemre tervezett még jó pár terület a Velencei-tó nyugati részén.

Állatok a tóban és környékén:
       ragadozók: barna rétihéja, búbos vöcsök, dankasirály, foltos nádiposzáta, nyári lúd, kékbegy, barkóscinege, kanalasgém, kékes rétihéja, kis vöcsök, nagy kócsag, vaddisznó (a rezervátumban), vidra

növényevők és rágcsálók:, bütykös hattyú, tőkés réce, vetési lúd, vízityúk

       Növények: gyékény, hínár, nád és tengermelléki káka

Halász István

A Velencei-tónál

Kikeleti fény csillan élénken a tó tükrén.
Tavaszi napfény táncol lágyan a víz felszinén.
Távoli nádasok húznak határvonalat,
mely mögött a túlpart látképe szépen mutat.

Velem szemben látszik a pákozdi emlékmű a Mészeg hegyen,
mellette a sukorói templomtorony tűnik fel fehéren.
Ezeket követi Velence község a látóhatár szélén.
Tőlem balra Székesfehérvár szürke árnya látszik felém.

A Velencei-tó ezeket mutatja nekem,
közben e sorokat írja a tollat fogó kezem.
A tó zöldeskék vize lassan, nyugodtan csobog.
Csak távolról hallatszik ide, hogy egy vonat robog.

Gárdony, 2010. április 08.

Képek a Velencei-tóról 

                                                                    Strand

Tópart

Kilátás

                                                         
                                                             
                                                               Naplemente

                                                    
                                                         Velencei-tó este

Madárrezervátum:
A Madártani Intézmény által benyújtott védettségi javaslat nyomán a rezervátum gondolata 1958-ban végre testet öltött és az Országos Természetvédelmi Tanács a tó madártanilag legértékesebb, délnyugati felén 420 hektáros védett területet létesített. A terület az ornitológiai értékei miatt vált védetté. A rezervátumban fokozottan védett kezelés történik, aminek értelmében nem látogatható, csak külön engedéllyel. A 60-as évek második felében fedezték fel a területen található botanikai értékeket, amelyek gyakran egy helyen találhatók az egyéb védendő értékekkel. A tó területének egy hatod része védett, de ezen kívül vannak még Natura 2000-es területek – pl. a Velencei Madárrezervátum is ilyen. 1995 óta védelemre tervezett még jó pár terület a Velencei-tó nyugati részén.
~ Vörös gém, nagy kócsag, kanalas gém, szürke gém, nyári lúd, búbos vöcsök, tőkés réce, dankasirály, kékbegy, nádirigó, kormos szerkő, cserrenő nádi poszáta, nádi sármány, barkós cinege, függő cinege, bölömbika. 

  

Gárdony a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, amely egyben a Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Velence és Zichyújfalu településekből álló kistérség székhelye, és 2013-tól ehhez a járáshoz jön Szabadegyháza is. Részei Gárdony, Agárd és Dinnyés.

Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a környéken, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Egészen a 19. századig a környék meghatározó települései az északi parti Pákozd, Sukoró, Velence és a tó déli partjától 10 km-re fekvő Zichyújfalu volt.

ÉRDEKESSÉGEK:

Rönkvár: Az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában.

Az emléktábla Gárdonyi Géza szülőházán

Gárdonyi Géza Emlékház: Az író Agárd pusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum.

Agárdi Gyógy - és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.

Agárdi tematikus sétány: A 7-es úttól induló sétány, mely a Gárdonyi Géza utcát követve bemutatja a látogatóknak a város nevezetességeit. Érinti például a Chernel István Általános iskolát és Gimnáziumot, az agárdi temetőben látható Nádasdy obeliszket és az agárdi pálinkafőződét. A sétány vége Agárd pusztán található a Gárdonyi Géza emlékház és az Egri vár kicsinyített mását ábrázoló rönkvár mellett.